5.5. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök év végi értékelése
Az immateriális javak és a tárgyi eszközök mérlegértéke a nettó érték, a könyv szerinti érték.
Bruttó érték (bekerülési érték)
- terv szerinti értékcsökkenés
- terven felüli értékcsökkenés
+ terven felüli értékcsökkenés visszaírása
=Nettó érték (mérlegérték
Terv szerinti értékcsökkenés
Az immateriális javak, a tárgyi eszközök használatuk során kopnak, elhasználódnak, eredeti értékükből veszítenek. Az eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Ez jelenti az értékcsökkenés elszámolását. Az értékcsökkenés költségként való elszámolását értékcsökkenési leírásnak nevezzük.
A hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az eszközt a gazdálkodó várhatóan használni fogja, amely időszak alatt az amortizálható eszközt időarányosan, vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja.
A maradványérték az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén, várhatóan realizálható értéke, amelyet a használatba vételkor rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni. Ez általában akkor lehetséges, ha az eszköz műszaki-gazdasági élettartama hosszabb az eszköz hasznos élettartamánál. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.
Ezek alapján az eszköz maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét korrigált bruttó értéknek nevezzük.
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:
- már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért tárgyi eszköz esetén
- beruházásokra
Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni:
- képzőművészeti alkotásoknál
- régészeti leleteknél
- kép- és hangarchívumoknál
- egyéb gyűjteményeknél, amelyek értéke a használat során általában nem csökken, hanem egyedi mivoltukból adódóan évről évre növekszik
Terven felüli értékcsökkenés
Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális eszköznél, a tárgyi eszköznél, amennyiben
- az immateriális jószág, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke (ez beruházásoknál nem érvényesíthető). A különbözetet a mérleg fordulónapjával kell elszámolni.
- a szellemi termék, a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében nem használható rendeltetésének megfelelően, vagy használhatatlan. Az értékcsökkenést az állományból történő kivezetés időpontjával kell elszámolni.
- a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető
- a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, megszüntetik, illetve eredménytelen lesz.
Az eszköz értékét olyan mértékig kell csökkenteni, a terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz az érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben
Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért eszközöknél.
A terven felüli értékcsökkenés visszaírása
Amennyiben a terven felüli leírásnak az okai - az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint az eszköz piaci értéke - már nem, vagy csak részben állnak fenn, akkor az elszámolt terven felüli leírást visszaírással csökkenteni kell, illetve meg kell szüntetni. Az elszámolást az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani, azaz a zárlati feladatok közé tartozik. (Csak az éves beszámolót készítő vállalkozásoknál kötelező)
Az állományból kivezetett eszközöknél a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést nem lehet visszaírni.
A megbízható valós összkép érdekében a visszaírás összege nem lehet több a korábban terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összegnél.
Az eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam, és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. Ha erre sor kerül, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell, és annak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni.
Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékhelyesbítése
A vagyoni értékű jogokat, a szellemi termékeket, a tárgyi eszközöket a vállalkozás piaci értéken is értékelheti.
Az értékhelyesbítésként a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet mutatható ki, ha a piaci érték magasabb. A számviteli törvény szerint az eszközöket általában nem szabad bekerülési (beszerzési), illetve előállítási költségüknél magasabb összegben értékelni és a mérlegbe beállítani. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál azonban a törvény kivételt tesz. A piaci értéken való értékelés lehetőségét választhatják a vállalkozások, ha ezt a számviteli politikájukban rögzítik. Amennyiben a piaci érték nagyobb, mint a könyv szerinti érték, akkor az előbbi eszköz csoportoknál értékhelyesbítést lehet alkalmazni, amennyiben kisebb, akkor nincs mód értékhelyesbítés elszámolására.
