1. 3. Saját tőke és Passzív időbeli elhatárolások
D. Saját tőke:
Szabadon felhasználható olyan saját forrás, amelyet a tulajdonos, tulajdonosok véglegesen átadtak a vállalkozásnak, vagy az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak. A saját tőke a befektetett eszközök és a forgó eszközök tartós forrása. A saját tőke része az értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalék is.
Saját tőke elemei:
I. Jegyzett tőke: Részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb cégbejegyzésre kötelezett társaságnál a cégbíróságon bejegyzett tőke, a létesítő okiratban meghatározott összegben, amely összegig a tulajdonosokat (a tagokat) felelősség terheli.
A jegyzett tőke-változást, a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A cégbejegyzési kötelezettség alá nem tartozó vállalkozásoknál a jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok, tagok által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-): Alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összege, még nem működő vagyon.
III. Tőketartalék: A tulajdonosok jegyzett tőkén felüli pénzátadása, jegyzett tőkeként a cégbíróságon be nem jegyeztetett tőkerész. A tulajdonosok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor. Részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, illetve jegyzési ellenértéke és névértéke különbözetet kell a tőketartalékba helyezni. A jegyzett tőke emelésére is fordítható, de a jegyzett tőke a tőketartalékkal szemben le is szállítható.
IV. Eredménytartalék: Az eredménytartalék a saját tőke változó része. A vállalkozás adózott eredményét tartalmazza, a tárgy időszakot megelőző üzleti évek mérleg szerinti eredményének halmozott összege.
V. Lekötött tartalék: A tőketartalékból, az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetések összegét foglalja magába. Egyenlege csak pozitív lehet.
VI. Értékelési tartalék: Az értékhelyesbítés forrása, illetve a valós értékelés értékelési tartaléka
VII. Mérleg szerinti eredmény: A vállalkozás tárgyévi adózott eredménye, nyeresége, vagy vesztesége.
E. Céltartalékok
A céltartalékot a gazdálkodási év utáni évben várhatóan felmerülő költségek és kötelezettségek fedezésére képezik a vállalkozások az adózás előtti eredmény terhére. Tartalmát tekintve nem saját forrás, mert nem szabad rendelkezésű tartalék, csak meghatározott célra lehet felhasználni.
1. Céltartalék várható kötelezettségekre
2. Céltartalék jövőbeni költségekre
3. Egyéb céltartalék
F. Kötelezettségek
A kötelezettségek különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában teljesítendő, elismert tartozások. Lejáratuk alapján lehetnek hosszú és rövid futamidejűek.
I. Hátrasorolt kötelezettségek
- Minden olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak.
- A vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozás adóssága rendezésébe.
- A kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozás felszámolása, csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni.
- A kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy jövőbeni eseményektől függ.
- Eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, törlesztése az eredeti lejárat, vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
Azok a tartozások, amelyeknek futamideje egy évnél hosszabb. A mérlegbe történő beállításuknál ügyelni kell arra, hogy a fordulónapot követő, egy éven belül esedékes törlesztő részletüket a hosszú lejáratú kötelezettségekből levonásba kell helyezni, és azokat a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
2. Átváltoztatható kötvények
3. Tartozások kötvénykibocsátásból
4. Beruházási és fejlesztési hitelek
5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben
8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
Azok a tartozások, amelyek futamideje egy évnél rövidebb. Itt kell szerepeltetni a hosszú lejáratú kötelezettségeknek azt a részét is, amelyet a szerződések alapján a fordulónapot követő egy éven belül törleszt a vállalkozás.
1. Rövid lejáratú kölcsönök: A más vállalkozóval, magánszeméllyel, szövetkezeti tagokkal, tehát nem pénzintézettel szembeni fennálló rövid lejáratú tartozások
2. Rövid lejáratú hitelek: Pénzintézettel szemben fennálló rövid lejáratú tartozások.
3. Vevőktől kapott előlegek: A teljesítés előtti pénzátutalásokat, fizetéseket kell előlegnek tekinteni. Lényegében vevőkkel szembeni kötelezettség.
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók): A vállalkozó szállítóval szembeni tartozásait jelenti, amíg a vállalkozó azt ki nem egyenlíti.
5. Váltótartozások: Jelenti a váltóval kiegyenlített tartozás összegét és a kamatát.
6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben
8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek:
- adótartozások
- járuléktartozások
- bértartozások
- különféle egyéb tartozások
G. Passzív időbeli elhatárolások
Több évet érintő bevétel arányos megosztásánál, valamint a tárgyévet terhelő, de nem számlázott költségek, ráfordítások elszámolásánál alkalmazott eredményt csökkentő korrekciós elszámolások.
A számviteli törvény alapján passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt olyan bevételt, amely bevételként, csak a mérleg fordulónapja utáni időszakra számolható el, továbbá a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra.
Csoportjai:
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
3. Halasztott bevételek
Eszközök és Források közötti összegfüggés
Mivel nincs olyan eszköz, amelynek ne lenne forrása, ezért
ÖSSZES RSZKÖZ = ÖSSZES FORRÁS
MÉRLEGEGYEZŐSÉG ELVE
