1.2. Forgóeszközök és Aktív időbeli elhatárolások
B. Forgóeszközök
I. Készletek
A vállalkozó tevékenységét közvetlenül, vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,
- amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (vásárolt készletek: áruk)
- amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (saját termelésű készletek: befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek)
- amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (vásárolt készletek: anyagok)
1. Anyagok: azok az eszközök, amelyek általában egy termelési, szolgáltató folyamatban vesznek részt, értékük átmegy az előállított termék, szolgáltatás értékébe
- Nyers és alapanyagok
- Segédanyagok
- Üzem és fűtőanyagok
- Fenntartási anyagok
- Építési anyagok
- Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök
- Szerszámok
- Munkaruha
- Csomagolóanyagok
- Irodaszerek, nyomtatványok
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek: a termék a mérleg forduló napján még megmunkálás alatt áll, illetve félkész termékraktárban helyezték el.
3. Növendék, hízó és egyéb állatok: speciális készletek
4. Késztermékek: az eszköz a vállalkozáson belül valamennyi munkafolyamaton átment, további megmunkálást nem igényel. Az eszközt a késztermék raktárba bevételezték, a szabványoknak, mint késztermék megfelel, késztermékként értékesíthető.
5. Áruk: azok az eszközök, amelyeket értékesítési céllal szereznek be, többnyire változatlan formában tovább értékesíthető vásárolt készletek
- Kis-, és nagykereskedelmi áruk
- Göngyölegek: csomagolási eszközök, többször is felhasználhatók, a termék védelmét szolgálják szállításkor.
- Közvetített szolgáltatások: A gazdálkodó (közvetítő) vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak.
A kiskereskedelmi áruk közé tartozik még:
- Az úton levő áru
- A nem számlázott áru
- A bérmunkára adott áru
- A bizományba átadott áru
6. Készletekre adott előleg: a szállítónak ilyen címen átadott összeg, amely összeg a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazza.
II. Követelések
Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódik.
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból: Az összes vevőkkel szembeni követelést jelenti. Jelenti mindazon, a vállalkozó által teljesített, vevők által elismert, termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni követelések közé. Alapbizonylata a vevő által elfogadott számla.
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: Jelenti azokat a követeléseket, amelyeknél az adós kapcsolt vállalkozás, és a követelés nem tartozik a pénzkölcsönök közé.
3. Követelés egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben: A követelés egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn, és nem tartozik a pénzkölcsönök közé.
4. Váltókövetelések: Vevőkövetelés, vagy pénz ellenében kapott fizetési ígérvény. A váltó egy későbbi időpontban esedékes fizetést megtestesítő fizetési ígérvény, vagy fizetési felszólítás. A váltó szólhat belföldi, vagy külföldi pénzértékre egyaránt.
5. Egyéb követelés:
- munkavállalókkal szembeni követelések
- ÁFA követelés
- költségvetési kiutalási igények
- rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök
- különféle egyéb követelések
6. Követelések értékelési különbözete
7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
Követelésnek minősülnek az alábbi tételek, de a mérlegben nem a követelések között szerepelnek:
- tartósan adott kölcsön
- adott előleg
- jegyzett, de még be nem fizetett tőke
III. Értékpapírok
Azok az értékpapírok, amelyeket a vállalkozás várhatóan egy évnél rövidebb ideig tart meg, forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt meg, amelyek tulajdoni részesedést jelentő, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Szabadon átruházhatók (kivéve a névre szólókat), azaz forgalomképesek.
Részesedések
Részvények, részjegyek, vagyonjegyek, befektetési jegyek; tagsági, vagy tulajdonosi jogviszonyt fejeznek ki, mert a kibocsátó azért vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Kötvények, kincstárjegyek, letéti jegyek, pénztárjegy, jelzáloglevél, közraktárjegy, kárpótlási jegy… ; hitelezési jogviszonyokat fejeznek ki, mert az adós arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapírok névértékét, és annak meghatározott módon számított kamatát, vagy más hozamát - illetve az ezen kívül még vállalt szolgáltatásokat - a hitelezőnek, vagy az értékpapír megvásárlójának az előre kikötött időpontban és feltételekkel megfizeti.
Saját részvények, saját üzletrészek
A vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések.
Csoportjai:
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Egyéb részesedés
3. Saját részvények, saját üzletrészek
4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
5. Értékpapírok értékelési különbözete
IV. Pénzeszközök
A pénzeszközök fogalomkörébe a készpénz, az elektronikus pénzeszközök, és a csekkek, továbbá a bankbetétek tartoznak, tehát a készpénz és a készpénzt helyettesítő eszközök.
1. Pénztár, csekk
- Forintpénztár
- Valutapénztár
2. Bankbetétek
- Elszámolási betétszámla
- Elkülönített betétszámla
- Deviza betétszámla
C. Aktív időbeli elhatárolások
A beszámolási időszak valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós elszámolások során keletkezik. A több évet érintő gazdasági események eredményt befolyásoló hatásának az egyes évek között arányosnak kell lennie. A számviteli törvény alapján aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként, halasztott ráfordításként, csak a mérleg fordulónapja utáni időszakra számolhatók el, illetve olyan járó bevételeket (például kamat bevétel), amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de az elszámolási - a mérleggel lezárt - időszakot illetik meg. Az aktív időbeli elhatárolások elszámolásával a vállalkozás eredménye növekszik.
Csoportjai:
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
3. Halasztott ráfordítások