A likviditási mérleg olyan kimutatás, amely az eszközöket , a forrásokat szerint csoportosítva állítja egymással szembe.
Időhorizontját tekintve lehet (a pénzügyi helyzet egy adott időpontban meglevő állapotát vizsgáljuk) és (a fejlődés, a változás is a vizsgálat tárgya)
Fokozatok száma szerint lehet mérleg és többfokozatú mérleg.

A négyfokozatú statikus likviditási mérleg felépítése.
Az egyes fokozatokhoz tartozó vagyonrészek az eszköz oldalon:
I. Likvid eszközök: (teljesen mobil eszközök) azonnal rendelkezésre álló, szabadon felhasználható pénzeszközök.

II. Mobil eszközök: rövid időn belül pénzzé válhatnak, már csak egy lépcsőfok választja el attól, hogy likvid legyen
Követelések (bizonytalan céltartalékos követelésekkel csökkentve)

tartalmú időbeli elhatárolások (hozamokhoz kapcsolódó)
III. Mobilizálható eszközök: pénzzé tétele hosszabb időt igényel
Eladható vásárolt és
IV. Immobil eszközök: nehezen vagy egyáltalán nem tehetők pénzzé

Céltartalékkal terhelt követelések
Költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódó -ok

Az egyes fokozatokhoz tartozó vagyonrészek a forrás oldalon
I. esedékes kötelezettségek: a pénzügyi helyzet vizsgálatakor már , de még ki nem egyenlített kötelezettségek
II. határidőn belül esedékes kötelezettségek: Egy évnél rövidebb lejáratú kötelezettségek
Költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódó PIE-ok (tartozást jelentő)
Céltartalékok
III. esedékes kötelezettségek: Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
Költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódó PIE-ok (tartozást jelentő)
Céltartalékok
IV. Vissza nem fizetendő Kötelezettséggé csak ritkán váló, pénzkiáramlással nem járó vagyonrészek, amelyekkel a legkevésbé mobilizálható eszközök finanszírozása történik
Saját tőke
Hozamok PIE-a

A pénzügyi helyzet elemzése az egyes fokozatok értékeinek , az egyenlegek előjele és nagysága alapján végezhető el.

Pénzügyi egyensúly akkor áll fenn, ha az értékei, a pénzzé válás osztályközi csoportjai szerint nem térnek el az ugyanazon csoportba tartozó összegétől, az esedékes tartozásoktól

Pénzügyi egyensúlytalanságról akkor beszélünk, ha egy vagy több , illetve végösszegben lényegesen eltérnek az eszközök a forrásoktól.
Az egyenlegek előjelétől függően az egyensúlytalanság jelenthet:
likviditási többletet: az eszközök pénzzé tehetősége az egyes fokozatokban a fokozathoz tartozó kötelezettségek esedékességénél
likviditási hiányt: az eltérések előjele .

hiányról beszélünk, ha csak egy-egy osztályközben jelentkezik a hiány

egyensúlytalanságról beszélünk, ha az első három tételpár mindegyikénél, pénzügyi hiány mutatkozik