A könyvvizsgálat folyamatos tevékenység tárgyévben és az azt követő üzleti években a könyvvizsgálatra kötelezett szervezeteknél

A számviteli törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, és a könyvvezetés során érvényesítendő elveket és szabályokat

Kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek, így az egyéni vállalkozóra is

A beszámoló: (Sztv. 8.§) a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés.

A beszámoló formáját a törvény az éves bruttó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegtől, a foglalkoztatottak számától, mindezek határértékétől, továbbá – meghatározott esetben - a könyvvezetés módjától függően határozza meg.

Az éves beszámolónak része az üzleti jelentés, kötelezően el kell készíteni, és a vállalkozás székhelyén a beszámolóval együtt meg kell őrizni

Üzleti év (Sztv. 11.§) az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni, időtartama mindig megegyezik a naptári évvel

Csak éves beszámolót készíthet: részvénytársaság, konszolidálásba bevont vállalkozás és korlátolt felelősségű társaság

Mérlegkészítés id pontos időpontját a törvény nem rögzíti, azt a vállalkozó maga határozza meg a számviteli politikájában.

A beszámolót az adott üzleti év mérleg-fordulónapjától számított 150 napon belül, illetve a tárgyévet követő év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe kell helyezni.

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a számviteli törvényben rögzített alapelveket érvényesíteni kell, azoktól csak a törvényben szabályozott módon lehet eltérni.

A világosság elve szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük

A valódiság elve szerint a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni

A következetesség elve szerint a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

A folytonosság elve szerint az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival

Az óvatosság elve szerint nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.

A bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el

Az óvatosság elve szerint a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el

Az egyedi értékelés elve szerint az eszközöket és a kötelezettségeket, a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

A lényegesség elve kimongja, hogy a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznossága álljon arányban az információk előállításának költségeivel

A költség - haszon összevetésének elve kimonja, hogy a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznossága álljon arányban az információk előállításának költségeivel

A realizációs elv, amely egy nevesített számviteli alapelv, a realizált eredmény kimutatását szolgálja, annak az eredménynek a meghatározását, amelynek felosztásával a saját tőke nem sérül

Azokat a gazdasági eseményeket, amelyek következtében közvetlenül csak a vállalkozás vagyona, eszközei és forrásai változnak meg, és a gazdasági eseménynek nincs eredményhatása, egyszerű gazdasági eseményeknek nevezzük.

Azokat a gazdasági eseményeket, amelyek következtében megváltozik a vállalkozás vagyona, és egyben a gazdasági esemény eredményt is érint (az eredményt növeli, vagy csökkenti) azáltal, hogy költség, ráfordítás, bevétel keletkezik, összetett gazdasági eseményeknek nevezzük.

Azokat a gazdasági eseményeket, amelyek következtében megváltozik a vállalkozás vagyona, és egyben a gazdasági esemény eredményt is érint, nevezetesen az eredményt növeli,, azáltal, hogy költség, ráfordítás, bevétel keletkezik, összetett gazdasági eseményeknek nevezzük.

A könyvviteli számla kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket tartjuk nyilván

Kétoldalú kimutatás, amelynek bal oldalán a növekedéseket, jobb oldalán a csökkenéseket tartjuk nyilván

Az eszköz és forrás számlák egymásnak tükörképei, a mérleg belső struktúráját részletezik

A költségszámlák a költségnövekedések és a költségcsökkenések könyvviteli elszámolására szolgálnak

A költségszámláknak év eleji nyitó egyenlege nem lehet, év végén, az üzleti év zárásakor egyenlegük nulla lesz. (A költségeket az eredmény terhére el kell számolni)

A költségszámláknak év elején nyitó egyenlege lehet, de azt át kell vezetni a ráfordítások közé , vagyis az eredmény terhére el kell számolni.

Kizárólag az eszköz és forrás számlákhoz kapcsolódnak, az eszköz és forrás értékeket helyesbítik a valóságnak megfelelő értékre

Eszköz és forrás számlákho, és a hozamokat helyesbítik a valóságnak megfelelő értékre

A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegeinek, időszaki forgalmának és záró egyenlegeinek egy adott időpontban való összesítő kimutatása

A váltótartozás kamatát a kötelezettségek között kell kimutatni, illetve annak üzleti évre eső időarányos részét aktív időbeli elhatárolásként, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni

A váltótartozás kamatát nem kell a kötelezettségek között kimutatni.

Az ÁFA alapja az értékesített termék, vagy kiszámlázott szolgáltatás értéke. Az általános forgalmi adót az ÁFA törvény adókulcsai alapján kell kiszámítani

A számviteli törvény szerint kötelező a költségnemek szerinti költséggyűjtést megoldani.

Költséghelyenként (termékre felosztható és fel nem osztható költségek) a költségeket a felmerülés helye szerint számoljuk el - pl. üzemi általános költség - a 7. számlaosztály számláin

Költséghelyenként (termékre felosztható és fel nem osztható költségek)a költségeket a felmerülés helye szerint számoljuk el - pl. üzemi általános költség - a 6. számlaosztály számláin

Költségviselőnként (termelés költségei) a felmerült költségeket tevékenységekre (termékekre), nyújtott szolgáltatásokra számoljuk el a 7. Tevékenységek költségei számlaosztály számláira.

Költségviselőnként valü költségelszámolás az önköltségszámítás alapját képezi.

Aktivált saját teljesítmények, nem árbevétel jellegű hozam, amely nem értékesítésből származik, hanem saját előállításból.

Saját termelésű készletek: a befejezetlen termelés, félkész termékek, a késztermékek, a növendék, hízó és egyéb állatok

Saját termelésű a növendék, hízó és egyéb állatok, és az anyagok

Egyéb bevételek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de az értékesítés nettó árbevétele sorban nem számolhatók el, és nem minősülnek pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek

Egyéb bevételek az utólag kapott engedmény, a kapott kártérítés, kötbér, bírséág, késedelmi kamat

Egyéb bevétel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás

Igénybe vett szolgáltatások: Reklám, posta, telefon, oktatás és továbbképzés, szállítás, csomagolás költségei, könyvvizsgálat költsége

Egyéb szolgáltatás: Pénzügyi szolgáltatás, biztosítási díj, hatósági díjak, illetékek, igazgatási díjak

Bérköltség: Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, egyéb bér

Személyi jellegű egyéb kifizetések: Étkezési hozzájárulás, reprezentációs költség, szerzői jogdíj, végkielégítés, találmányi díj, betegszabadságra eső bér, jubileumi jutalom,

Egyéb ráfordítésok: étkezési hozzájárulás, reprezentációs költség, szerzői jogdíj, végkielégítés, találmányi díj, betegszabadságra eső bér, jubileumi jutalom,

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök elhasználódásának, kopásának költségként való elszámolását értékcsökkenési leírásnak nevezzük.

Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége: magába foglalja az értékesített saját termelésű készletek előállítási önköltségét, valamint a teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét

Az eladott áruk beszerzési értéke: a változatlan állapotban értékesített anyagok, áruk, göngyölegek könyv szerinti értékét jelenti.

Az eladott áruk beszerzési értéke: a változatlan állapotban értékesített anyagok, áruk, göngyölegek, késztermékek könyv szerinti értékét jelenti.

Az értékesítési, forgalmazási költségek: az értékesítéshez közvetlenül (csomagolási költségek, szállítási költség, bizományi díjak, jutalékok) és közvetetten (irodák, raktárak költségei, piackutatás költségei) kapcsolódó költségek

Az igazgatási költségek: a központ, a gyár, az üzem irányítási, igazgatási (személyi és anyagjellegű) költségeit foglalja magába.

Az igazgatási költségek: a központ, a gyár, az üzem irányítási, igazgatási (személyi és anyagjellegű) költségeit foglalja magába, továbbá a termék reklámozási költségeit

Az egyéb ráfordítások a rendszeres üzletmenet során felmerült, olyan kifizetések, vagy veszteségjellegű tételek, amelyek az árbevételhez közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódnak, és nem sorolhatók, sem a pénzügyi műveletek ráfordításai, sem a rendkívüli ráfordítások közé.

Az egyéb ráfordítások a rendszeres üzletmenet során felmerült, olyan kifizetések, vagy veszteségjellegű tételek, amelyek az árbevételhez közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódnak, de egyes tételei a pénzügyi műveletek eredményéhez is köthetők.

Kapott (járó) osztalék, részesedés egyéb ráfordításnak minősül.

A kapott (járó) osztalék, részesedés a pénzügyi eredméynt javítja.

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése az üzemi eredményt rontja.

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése a pénzügyi eredményt rontja.

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése a rendkívüli eredményt rontja.

A befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége az üzemi eredményt rontja

A befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége a pénzügyi eredményt rontja

A befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége a rendkívüli eredményt rontja

Apport bevitele gazdasági társaságba (társasági szerződésben elfogadott értéken) a rendkívüli eredményt rontja.

Apport bevitele gazdasági társaságba (társasági szerződésben elfogadott értéken) a rendkívüli eredményt javítja.

Apport bevitele gazdasági társaságba (könyv szerinti értéken) a rendkívüli eredményt rontja

Apport bevitele gazdasági társaságba (könyv szerinti értéken) a rendkívüli eredményt javítja.

A térítés nélküli átadás az egyéb ráfordítást növeli.

A térítés nélküli átadás az egyéb ráfordítást csökkenti.

A térítés nélküli átadás a rendkívüli ráfordítást növeli.

A térítés nélküli átadás a rendkívüli bevételt növeli.

A külföldi fuvardíj és rakodási költség az export árbevételt csökkenti

A külföldi fuvardíj és rakodási költség az export árbevételt növeli

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése az üzemi eredményt javítja

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése az üzemi eredményt rontja

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése a pénzügyi eredményt javítja

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése a pénzügyi eredményt rontja

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése a rendkívüli eredményt javítja

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése az eredményt nem befolyásolja

Üzemépület amortizációjának elszámolása az üzemi eredményt rontja

Üzemépület amortizációjának elszámolása az üzemi eredményt javítja

Üzemépület amortizációjának elszámolása a rendkívüli redményt javítja

Beruházási hitel esedékes törlesztő részletének kifizetése az üzemi eredményt rontja

Beruházási hitel esedékes törlesztő részletének kifizetése az üzemi eredményt nem befolyásolja

Céltartalék feloldása az üzemi eredményt növeli

Céltartalék feloldása a pénzügyi eredményt növeli

Céltartalék feloldása a endkívüli eredményt növeli

Céltartalék képzése jövőbeni kötelezettségre az üzemi eredményt rontja.

Céltartalék képzése jövőbeni kötelezettségre a pénzügyi eredményt rontja.

Céltartalék képzése jövőbeni kötelezettségre a rendkívüli eredményt rontja.

Hiteltörlesztés árfolyamvesztesége a pénzügyi eredményt rontja

A munkavállalók járulékterhei a munkáltató eredményét rontják

A munkáltató járulékterhei az eredményt javítják.

A fizetési előleg az eredménykimutatásban a személyi jellegű ráfordítások között szerepel

A betegszabadságra eső bér a munkáltató részéről járulékköteles, a munkavállaló részéről járulékmentes

A munkavállaló járulékterhei a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelnek

A nettó bér a dolgozónak havonta járó bér, amelyet átutalással, vagy pénztári kifizetéssel kap meg.

Nettó bér = Bruttó bér – (29 %TB járulék + SZJA előleg + 3 % Munkavállalói járulék)

A jövedelem elszámolási számla a munkavállalók jövedelmének levezetésére szolgál, bérfizetés után az egyenlege nulla.

A munkabér a munkáltató könyvében bérköltségként kerül elszámolásra

A betegszabadságra eső bért a munkabérrel azonos módon számolja el a vállalkozás: T 541 Bérköltség K 471 Jövedelem elszámolási számla