3. Telepítés, kábelezés, szerelés
A terv tartalmazza a szerelésre és telepítésre vonatkozó utasításokat is. Ezek főleg a munkavégzés során alkalmazott nemzeti szabványokból és balesetvédelmi előírásokból, valamint az alkalmazott eszközök gyártója által előírt használati utasításokból állnak.
- Csak olyan rögzítéseket lehet használni, és csak olyan alkatrészeket lehet beépíteni a rendszerbe, amelyeket gyártók ajánlanak.
- Az elektromos egységeket úgy kell elhelyezni, hogy csepegő víz ne érhesse.
- A felszerelt rendszert nem szabad az energia kábelek, más elektromos világítás, energia áramkörök közelében elhelyezni.
- A felszerelt rendszer elhelyezésénél különös figyelmet kell fordítani az energia kábelek vagy áramkörök megérintésének elkerülésére, mivel az végzetes lehet.
A központ helyének kiválasztása, a központ felszerelése
- A központot a védett térben kell felszerelni. Amennyiben kezelést igényel, hozzáférhető, de rejtett helyen, stabil falon.
- A központ helviségét is védeni kell! A központot független kismegszakítóról kell táplálni. melyen más fogyasztó nem lehet.
- A hálózati csatlakozást fixen be kell kötni, nem engedhető meg a dug\illás csatlakoztatás. Az elhelyezést tekintve másként vetődik fej a kérdés a fel¬ügyelt és a nem felügyelt központok esetében. Az utóbbiak. tehát általá¬nosságban a kis rendszerek központjai rejtettebben szerelendők. minél több mechanikai és elektromos akadály "mögé". Illetéktelenek nem észlelhetik a központ helyét.
Kábelezés: A kábeleket mindig az érzékelőktől a központ felé haladva kell fektetni. Így elkerülhető. hogy valamilyen eszköz kábele kimaradjon. A jelzőrendszer vezetékeit soha ne vezessük a 220 V-os hálózattal párhuzamosan! Ha ez mégis elkerülhetetlen. akkor is maradjon legalább 20 cm-es távolság a hálózat és nyomvonal között. Ha a kábeleknek külön falba épített védőcsöve van. akkor nincs más feladat, mint egy acél behúzó szalag segítségével a megfelelő számú kábelt behúzni a központ felé a védőcsőbe. A védőcsöves szerelés előnye, hogy a kábelekhez nehéz hozzáférni és az érzékelővel központtal eltakarhatók a kábelkiállások. További előny, hogy kábelszakadás vagy rövidzár esetén könnyű új kábelt behúzni. különösebb felfordulás nélkül. A védőcsövek falba építésekor gondolni kell a várható bővítésekre.
Célszerű a kötésdobozokat is a falba süllyesztve szerelni, úgy, hogy azok fedele a vakolás után is levehető legyen.
Légvezetékek kiépítésénél mindig szilárd teherhordó felületekhez, tárgyakhoz rögzítsük a tartószálat. Célszerű kifejezetten légkábelnek gyártott vezetéket használni, amelyben a műanyag-szigetelés alatt található a gyárilag elkészített a tartószál. Ha ilyen kábel nem áll rendelkezésre, megfelelő szilárdságú acélsodrony is használható, kifeszítve a két pont között., amelyhez 10 cm -enként javasolt rögzíteni a jelvezetéket.
A kábel földben való vezetésekor minden esetben védőcsövet kell használni, a talajban való vezetékezéshez földkábelt. A földkábel nyomvonalát legalább 80 cm mélységben kell kiásni.
Tűz elleni védelem: Azokat a vezetékeket, amelyeknek az első tűzjelzést követően több mint egy percig kell működnie, a tűz káros hatásának legalább fél óráig ellenálló kialakítással kell készíteni. A védelem vagy a vezeték szigetelő anyaga kedvező tulajdonságának, vagy a vezeték utólagos védelmének köszönhető.
Ilyen vezetékek általában: - a hangjelzők áramellátását, vezérlését szolgáló vezetékek
- a tűzjelző központ és a különálló tápegység közötti vezetékek
- a tűzjelző központ és a másodkezelő-kijelző egység közötti vezetékek
- az épület tűzvédelmét szolgáló berendezések vezetékei
- minden olyan vezeték, amelynek tűz esetén történő működéséhez meghatározott érdek fűződik
Mechanikai sérülés elleni védelem: A kábelek mechanikai sérülését a kábelek környékén történő munkálatok és nem utolsó sorban a környékére kerülő állatok, rágcsálók okozhatják. Ennek kivédése érdekében a kábeleket megfelelően (kábeltálcába, rögzítve, esetleg falba szerelve) kell elhelyezni, és ha szükséges védő burkolással (különböző csövekkel) kell ellátni.
