2.3. Riasztási lehetőségek
M történik, ha elhagyjuk a lakást, és a riasztót éles – tényleges riasztást kiváltó – üzemmódba kapcsoltuk. Három lehetőség kínálkozik:
• helyi riasztás,
• távriasztás,
• a kettő kombinációja.
Helyi riasztás esetén hang- és fényjelző berendezések a helyszínen szólalnak meg, amiről a behatoló is azonnal tudomást szerez, és megzavarhatja támadó magatartását, esetleg el is áll szándékától. Ugyanakkor a környezet figyelmének felkeltését szolgálja, hátha valaki segít, vagy megpróbál segíteni.
Nagyságrendekkel hatásosabb a távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer – a távriasztás – alkalmazása, amely a jelzést (riasztást) állandó készenléttel rendelkező rendőri ügyeleten vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyeletet biztosító távfelügyeleti rendszer központjában váltja ki. Szokás „néma” riasztásnak is nevezni, mivel a betörés helyén a behatoló semmit sem észlel.
A távfelügyeleti szolgáltatás a lakásokban, épületekben üzemelő behatolás jelző rendszerek által érzékelt jelzéseket és állapotváltozásokat figyeli és dolgozza fel egy 24 órás felügyeleti központban.
Segítségével láthatóvá válik minden, ami ott történik: riasztó ki-, bekapcsolása, támadás, betörés, tűz stb. Az ügyeletes diszpécserek éjjel-nappal számítógép segítségével figyelik a telefon vonalon vagy rádiós összeköttetés révén csatlakoztatott épületek érzékelőinek állapotát, intézkedést igénylő jelzéseit, és szükség esetén megfelelően intézkednek.
A figyelőközpontok berendezései saját áramforrással vannak ellátva, így áramszünet esetén sincs egy pillanatnyi kimaradás sem. A riasztás(ok) időpontja és az összes többi információ is rögzítésre kerül. Ha illetéktelen behatolás történik, a központ szinte azonnal értesíti a rendőrséget, a tulajdonost, és a helyszínre küldi – általában saját – járőrszolgálatát, akik a rendőrség és a tulajdonos megérkezéséig biztosítják a helyszínt
A telepített rádióadók jeleit a felügyeleti központ antennája veszi, majd egy nagy teljesítményű mikroprocesszoros kiértékelő elektronika feldolgozza és riasztást vált ki. A hálózat felépítése feltételezi, hogy a rádióadók úgy vannak telepítve, hogy jeleiket a felügyeleti központ antennája venni tudja.
Ha a távolság vagy a terepviszonyok miatt az adók jelei a felügyeleti központot nem tudják elérni, átjátszóra vagy átjátszókra van szükség. A védendő épületekben elhelyezett ügyféladók általában úgy vannak telepítve, hogy antennájuk a védett területen belül legyenek.
Kompakt egységek és videó-rendszerek
Olyan kisméretű, elektronikus riasztók, amelyben az érzékelőt, az adót, a riasztót és az áramellátást szolgáló elemet a központi egységgel egybeépítik. PIR-mozgásérzékelőkkel vagy mágneses érintkezőkkel vannak ellátva.
Általában ezeken a készülékeken be lehet állítani a késleltetési időt, de a riasztás időtartamát is. Jól használhatók otthon, vagy pl. utazáskor bejáratok, csomagok őrzésére.
Napjainkban egyre elterjedtebb a videokamerás megfigyelési módszer. A videó-rendszer legfontosabb eleme a videómagnó, amelyen meghatározott szalagmennyiséget vissza lehet játszani, és ezt újra végig lehet nézni, ill. hallgatni. A biztonságtechnikai képrögzítők ára igen magas és csak egyetlen csatornát képesek rögzíteni egyszerre. Erre a problémára a számítástechnika kínált kedvező megoldást: egy átlagos PC-be szerelt képdigitalizáló kártya segítségével felügyelet nélküli videó-megfigyelést tesz lehetővé négy csatornán.
Megbízhatóan működő, nagyon érdekes tévékamera-rendszer a mozgásérzékelő videokamera. Ebben az eredeti, figyelt kép van beprogramozva, a figyelt terület összes fény-, és tárgyi jellemzőivel együtt. Ha ebben a képrendszerben valamilyen változás következik be az eredeti állapothoz képest – a képmezőben személy vagy új tárgy jelenik meg – akkor a kamera elektronikájában ez észlelhető. Ezt a változást feldolgozva, a kijelölt helyen riasztás történik.
A videós és televíziós rendszer is alkalmas önálló megfigyelésre, mégsem önálló riasztórendszerek. Kiegészítő eszközként feltétlenül szükséges érzékelő egységeket telepíteni, melyek akkor észlelik a behatolást, amikor a kamera még nem lát oda. Egy videó-rendszert csak teljes értékű vagyonvédelmi rendszerrel érdemes telepíteni. A tv-kamerák lényeges eleme a megvilágítás. Vannak nagy érzékenységű kamerák, melyek holdfénynél is nagyon jó képet adnak, de használatosak infrakamerák is, melyek a sötétben is megfelelő biztonsággal látnak.
Természetesen videó-távfelügyeleti rendszerek is léteznek. Problémát az információ eljuttatásának módja, minősége és mennyisége jelent. A fejlődésnek lökést adott az új képtömörítési eljárások kifejlesztése. Az igazi lehetőséget azonban az ISDN-vonalak megjelenése hozta, mert ezeken a hálózatokon – megfelelő tömörítés mellett – akár 30 kép/sec sebesség is elérhető videójel továbbításnál.
A „távmegfigyelés” alkalmas arra is, hogy a kép bármely részletének változása esetén – nem csak betörés esetén, hanem füstöt, tűzet vagy vizet észlelve – automatikusan riasszon.
