1. Tesztelés: mozgáspróba, sétateszt
A bemelegedési idő után az érzékelő előtt, normál léptekkel tegyünk sétát. Ekkor a riasztásjelző LED-nek (ha nincs kiiktatva). ki kell gyulladnia. Ha mégsem történik meg, akkor a fedél eltávolításával az áramköri panelt lejjebb, vagy feljebb csúsztatva, állítani kell az érzékelési távolságon
- Ellenőrizni kell. hogy a megadott maximális érzékelési távolságban is megbízható-e az érzékelés. [Mikrohullámmal kombinált érzékelő esetén a helyiség határoló felületein túl is szükséges végezni mozgáspróbát, széles, gyors mozdulatokkal. Ha az érzékelőn kigyullad a mikrohullámú rész riasztásjelző LED-je, akkor csökkenteni kell ennek a résznek az érz.ékenységét. Ezután következik a mozgáspróba a szokásosnál kissé lassúbb mozgással is Néha 30-50 cm-t is meglehet tenni riasztás nélkűl. Ez normális, főleg ha a karakterisztikára pillantva azon is ilyen ritkák az érzékelési zónák.
- Ellenőrizni kell a riasztásjelzés időtartamát is. Ha a passzív infra mozgásérzékelő legalább 2 mp-ig riaszt, vagy annál tovább, akkor ajánlatos a központon a hurokreakció időt 1 mp-re programozni. Ha mindezek ellenőrzése megtörtént és a' teljes védendő területre kiterjedt a mozgáspróba, illetve az megfelelő volt, akkor a végső fázisban ki kell iktatni a riasztásjelző LED-et.
- A rendszer teljes üzembe helyezése után célszerű egy hét próbaidőt hagyni, jelzésadók nélkúlL hogy az esetleges téves riasztások okai kideríthetők és elháríthatók legyenek.
- A tél beálltával szükséges felkészülni az esetleges téves riasztásokra is. Ilyenkor az impulzusszám növelésével (kivétel folyosó, és egyéb olyan karakterisztikájú érzékelők, amelyek kevés érzékelési zónát tartalmaznak) oldható meg a védekezés
