1. A társasági adóalap megállapítása [6.§ (1)-(5) bekezdés]


A társasági adó alapja


A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a beszámoló, - ha az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat - alapján állapítja meg. [2. bekezdés]

Ezeket a rendelkezéseket az alábbi adózók tekintetében a következő előírások  figyelembevételévek kell alkalmazni:


A külföldi vállalkozónak a belföldi telephelyre meghatározott adózás előtti eredményét:
a) csökkenti a székhelyén és bármely telephelyén az adóévben felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségből, ráfordításból (kivéve a külföldön felmerült adót) a telephelyre arányosan jutó összeg, azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a külföldi vállalkozó összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát;
b) növeli a telephelynél az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és általános ügyviteli költség, ráfordítás;
c) növeli az adóévben a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt árbevétel, bevétel 5 százaléka.[14.§]





A  részére belföldi által juttatott:
a) kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is),
b) jogdíj, (pl.: szabadalom, védjegy, kereskedelmi név, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű                     felhasználási engedélye)
c) szolgáltatás: EU rendelet besorolása szerinti szolgáltatások közül üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja

Kamatként nem kell figyelembe venni:


Ha az adóalap nem forintban merül fel – Tao. tv. 5. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően – azt a számvitelről szóló törvény alapján kell forintra átszámítani.



Adóalap a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.

Elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.

Ellenérték




Kézikönyv | Tananyag | Előadások | Példatár | Fogalomtár