1. A társasági adó mértéke [19. §]
A társasági adó a pozitív adóalap 19 százaléka.
Amennyiben az adózó teljesíti a törvényi feltételeket a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.
A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha
a) nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt (beruházási adókedvezményt, térségi és egyéb adókedvezményt, kis és középvállalkozások adókedvezményét, fejlesztési adókedvezményt, átmeneti rendelkezések alapján érvényesíthető adókedvezményt)
és
b) az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, (létszám = azon személyek nélkül számítva, akik után a vállalkozás csak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, társadalombiztosítási járulékot nem.)
és
c) az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg
és
d) az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik (Az adóévben és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot)
és
e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot
Az adózó a meg nem fizetett adónak megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles kimutatni.
A 10 %-os adókulcs alkalmazása miatt "kieső" adó a közösségi előírások szerint állami támogatásnak minősül:
Az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalapnak a 9 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, [4. bekezdés]
a) az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző adózónál a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet szerinti támogatásnak minősül
b) más adózónál csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül,
vagy
c.) ha az adózó a lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor - választása szerint - a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.
Az adómegtakarítás felhasználása kötött, amely attól is függ, hogy az adózó milyen támogatásként tartja nyilván:
- De minimis támogatásként történő minősítéskor a következő négy adóévben felhasználható
a) megvalósított beruházás bekerülési értékére
és/vagy
b) korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött,
és/vagy
c) a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére
- Elsődleges mezőgazdasági termelést folytató adózó, ha nem de minimis támogatásnak tekinti az adómegtakarítást, kizárólag
a) megvalósított beruházás bekerülési értékére
és
b) a pénzügyi intézménnyel kötött beruházási hitelszerződés alapján fennálló kötelezettség csökkentésére
használhatja fel a következő négy adóévben.
A felhasználás nyomonkövetése (és ez a feltétele a 10%-os kulcs alkalmazásának) a lekötött tartalék képzése alapján történik: az adómegtakarítást annak az adóévnek a beszámolójában kell lekötött tartalékként kimutatni, amelyben az adózó alkalmazza a 10 %-os kulcsot.
Ha az adózó a lekötött tartalékot
- anélkül szünteti meg, hogy az előírt célra történő felhasználás megtörtént volna, vagy
- a negyedik adóév utolsó napjáig nem használja fel, vagy
- jogutód nélküli megszűnése napjáig nem használta fel,
akkor az előírt célra történő felhasználás nélkül feloldott, illetve a fel nem használt résszel azonos összegű adót 30 napon belül meg kell fizetni, késedelmi pótlékkal növelten.
