1. PÉNZÜGYPOLITIKA
Fogalma: az állampénzügyekre vonatkozó döntések, programok, irányelvek, koncepciók összessége, a gazdaságpolitika része
Célja: a piac-konform, vegyes-tulajdonú szociális piacgazdaság kiépítése.
Eszközei: direkt és indirekt szabályozó eszközök
Részterületei
- Fiskális politika
- Költségvetési politika
- Adópolitika
- Monetáris politika
- Pénzpolitika
- Hitelpolitika
PÉNZÜGYI ELVONÁSOK
Jogszabályok alapján bevétel elérése céljából történő fizetések
Adó: Kényszer jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés nélküli, általános pénzbeli szolgáltatás, amelyet jogszabályok alapján hajtanak be.
Vám: A termékek vagy szolgáltatások határon történő átengedésért fizetett adó
Díj: Meghatározott szolgáltatásért fizetett ellenérték (tandíj, vámkezelési díj, ápolási díj)
Illeték: Általában állami szolgáltatás ellenértéke, eseti jellegű
Járulék: Későbbi kiadások fedezésére szolgál (pl. TB)
Pénzbírság: A törvények érvényesítése miatt, általában nevelő szándékkal kiszabott összeg
(pl. pénzbüntetés)
Az adótan feladata
- Az adóelméleti összefüggések vizsgálata, a jogszabályalkotás elősegítése
- Az adózás bevonása az adóalanyok döntéseinek optimalizálásába
- A fizetendő adó meghatározása
Az adótan tárgya
- Természetes személyek
- Egyéni vállalkozások
- Társas vállalkozások
- Non-profit szervezetek
Az adótan viszonya a tudományokhoz
- Része a vállalati gazdaságtannak.
- Szorosan kapcsolódik a pénzügyhöz, a pénzügyi joghoz, a szociológiához.
