2.1. Jövedelem-nyereségminimum


Ha a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó - beszámoló, vagy könyvviteli zárlat alapján megállapított - adózás előtti eredménye vagy módosított adózás előtti eredménye, adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-nyereség-  minimumot, akkor választása  szerint
a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
b) a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.

Nem kell a jövedelemnyereségminimumra vonatkozó rendelkezéseket alkalmaznia az adózónak

a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett,
vagy
b) ha  MRP szervezet, vízitársulat, alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, felsőoktatási intézmény, diákotthon, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
vagy
c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke - több kár esetén azok együttes értéke - eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel legalább 15 százalékát.

Elemi kár az elemi csapás (a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta kár.

Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény), vagy - ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. [10.bekezdés}


A  jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása:

Összes bevétel (az értékesítés nettó árbevétele + az egyéb bevételek + a pénzügyi műveletek bevétele + a rendkívüli bevételek)
-  csökkentő tételek
+ növelő tételek
= korrigált bevétel

A jövedelem nyereség minimum a korrigált bevétel 2 %-a.

Az összes bevételt csökkenti
a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;
b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél az adóévben elszámolt bevétel;
c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;
d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

Az összes bevételt növeli
a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,
b) az átvevő társaság, az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.


Kézikönyv | Tananyag | Előadások | Példatár | Fogalomtár